A dezinformációs társadalom olyan, mint az agyag, bármit lehet belőle gyúrni, egy valamire azonban korlátozottan alkalmas, hogy önálló életre keljen, mert ha mégis, Gólemmé lesz. A dezinformációs társadalomhoz vezető út a forma, a keretek tiszteletlen használata. Ha az üdítős üvegbe étolajat öntenek, azt hisszük, narancslé. Ha valakin drága öltöny van, azt hisszük, fontos ember. Ha valamit komoly betűkkel szedett újságban olvasunk, azt hisszük, igaz. Ezeket a kiüresedő mintákat használjuk az új társadalom alakításához. Amikor az esti hírműsorba beleteszik a celebekről szóló színes híreket, azt gondoljuk, hogy ez fontos. Amikor a fizetett senkik a valóság show-ban beavatnak megrendezett intim tiktukba - közeli ismerőssé tesznek - hiszen másképpen nem tudhatnánk ezt róluk. Amikor a szégyelnivalót piedesztára emelik a hírkörnyezettel, felszabadítva a hírfogyasztót az erkölcs bilincseiből. Amikor a hírműsorok már nem a tényket, hanem az azokról folytatott vitát tartalmazzák, és relativizálják a valóságot. Így épül az új világrend, amiben a hírfogyasztó hiába szabad, az egész világa kisebb, mint egy börtöncella.
Ez a folyamat feléli a korábbi korok erkölcse építette keretket és mintákat. Elveszi a jelentésüket és ezzel saját gazdaszervezetét pusztítja el, majd ...
A szólás- és vélemény szolgasága a dezinformációs társadalomban
2012.05.29. 06:45 borsoo
Szólj hozzá!
Címkék: vélemény hír információ dezinformáció szolgaság véleményszolgaság
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://oekocartha.blog.hu/api/trackback/id/tr594552081
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
